Az első posztomban említettem, hogy mikor hazaköltöztünk Magyarországra, kicsit lazábbra vettem a hulladékcsökkentő törekvéseimet és leginkább a berendezkedésre fordítottam a figyelmem. Persze voltak, amik rutinszerűen mentek: például minden vásárláshoz vittem magammal a saját készítésű zsákocskáimat.

Az első komolyabb lépés a tejtermékek hulladékmentes beszerzése volt. Fogyasztunk tejet, sajtot, túrót, vajat, joghurtot és tejfölt. Tulajdonképpen nem volt nehéz dolgom, mert a faluban van egy tanya, ahol készítenek tejtermékeket. Minden szombaton árulják a portékát egy kis bódéban. Annyit kellet tennem, hogy írtam egy üzenetet a termelőnek, hogy szeretnék saját üvegbe tejet, joghurtot és túrót, és saját dobozba sajtot venni. Nagyon kellemes meglepetésként ért a termelő abszolút nyitottsága a dolog felé. Leírta, hogy 30 évvel ezelőtt még így működött a faluban a tejtermékek adás-vétele, de a PET-palackok térnyerésével az emberek a kényelmesebb megoldást kezdték preferálni.

Megbeszélésünk alapján 2 garnitúra üveg és doboz szettet cirkuláltatunk. Minden szombat reggel felveszem a rendelt árut és leadom azokat az üvegeket/dobozokat, amelyekben a következő hétre kérem majd.

Ez persze igényel egy kis előre gondolkodást, de szerintem a konyhai hulladék csökkentésének és az ételpazarlás megelőzésének nagy kulcsa az előre tervezés.

Azért írtam le ezt, mert néha nem kell igazán bonyolult dolgokra gondolni, hogyan csökkentsük a hulladékot. Valamint az is jó érzéssel tölti el az embert, hogy a pénzével egy helyi termelőt támogathat.  

Szerző: HorvathHelga

Comments are closed.