Nemsokára szülök. Nagyon érdekes, hogy első lányommal 3 éve augusztus 5-ére, most a másodikkal augusztus 7-ére vagyok kiírva. Így még érdekesebb összehasonlítani a két várandósságot.

Sokan mondják, hogy a második várondósságot nem tudták olyan intenzitással megélni, mint az elsőt, mert az elsőszülött leköti a szabad energiákat. Én teljesen máshogyan élem meg a két várandósságot, de nem gondolom, hogy a mostanira kevésbé figyelek. Máshol vannak a hangsúlyok, máshogyan tudok befelé figyelni. 

Lujzival a 37. hétig dolgoztam. Napi 2,5 órát ingáztam, így a maradék időben volt lehetőségem teljesen a babámra koncentrálni, de a nap nagy részében dolgoztam és utaztam. Most otthon vagyok az elsőszülöttel, ami szintén sok figyelmemet leköti, de annyira aranyosan érdeklődik a növekvő pocak és lakója iránt, hogy rengeteget beszélgetünk róla, simogatja, beszél hozzá. Viszont mivel már kicsit rutinosabban tudok készülődni és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a második is lány lesz, ráadásul ugyanabban a hónapban születik, így jobban rá tudok látni, hová kell energiákat befektetnem. Például Lujzinak ilyenkorra már kész volt a gyerekszobája, minden készen állt az érkezésére. Most éppen csak az első méretes ruhákat mostam ki múlt héten, de azt is későbbre terveztem, csak valaki rámbeszélte, hogy késésben vagyok vele. A napokban a mosipelusokat is kimosom. Pelenkázót, bölcsőt, babaöblöt kell majd összerakni, de igazából abszolút nem stresszelek rajta, mert ha véletlenül előbb érkezik a baba, akkor sem lesz semmi hátránya abból, hogy nincs még összerakva a pelenkázó vagy a babaöböl. Most már tudom, hogy egy újszülöttnek nem kell a sok flanc, csak az anyukája testközelségére és rengeteg szopizásra van szüksége az elején. Na meg nekem egy hordozókendőre, de abból szerencsére nincs hiány. 🙂

Ebből csak azt akarom kihozni, hogy hiába volt az utolsó hetekben több időm az elsővel csak a jövevényre koncentrálni, ez az idő eléggé stresszesen telt el, hogy minden kész legyen időben, és a környezetemet is ezzel stresszeltem. Most sokkal lazábban állok a dolgokhoz és próbálom kiélvezni még az utolsó kettesben töltött időt a naggyal és a hármasban töltött időt az apjával is. Igyekszem pihenni is, mindenkivel még gyorsan találkozni, akivel szeretnék, mert tudom, hogy a kezdeti időszak iszonyat megterhetlő lesz, és ezt nem fogja megkönnyíteni, hogy már nem csak egy gyerek igényeire kell koncentrálni. 

Szerző: HorvathHelga

Comments are closed.