Elkezdtük Lizivel a hozzátáplálást. Április 4-én lesz 8 hós, kb 1,5 hónapja csúszott le az első falat. Igen, falat, mert BLW-zünk.

Még Lujzi születésekor szembe jött velem a BLW. BLW=Baby-Led Weaning, azaz magyarosítva: igény szerinti hozzátáplálás. Lujzit is igény szerint szoptattam, ahogy Lizit: nem cumiznak, cumisüveget, tápszert sosem kaptak, az anyatejet a melleimből igény szerint kapták 6 hónapos korig kizárólagosan. Ennek a táplálásnak folytatása az igény szerinti hozzátáplálás. Sokat olvastam erről Lujzi születése után is, de őszintén szólva nyuszi voltam, nem mertem máshogyan csinálni. Most merem. 

Szóval akkor mi is az a BLW? Nem módszer, hanem egy hozzáállás. Él a köztudatban az a tévhit, hogy az a különbség a “hagyományos” hozzátáplálás és a BLW között, hogy az előbbi pürét, az utóbbi darabokat kínál. Ez viszont csak egy része a dolognak. Igen, itt nincs pürésítés, itt hagyjuk a babát, hogy maga fedezze fel az ételt a saját valójában, a textúrát, a színt és az ízt össze tudja kapcsolni, ki tudja próbálni. Fontos még, hogy a baba a kezdetektől részese lehessen a közös, családi étkezéseknek. Nem külön, a mi étkezéseinktől függetlenül kanalazzuk be a kaját a baba szájába. Tehát a baba azt kapja, amit mi, nem kell külön kotyvasztani, készülni. Persze ehhez nekünk is egészségesen kell étkeznünk és főleg az elején fontos az, hogy olyan ételeket kínáljunk, amelyeket meg tudnak fogni és a szájukhoz tudnak emelni. 

Így történt, hogy Lizi elmúlt 6 hónapos, nem stresszeltünk rá semmire, egyszer csak, mikor párom anyukájánál ebédeltünk, megláttam a pont babakézre eső répát a levesben, kihalásztam és megkérdeztem a férjem, hogy szerinte odaadjam-e a gyereknek csócsálni. Ő kérdőn nézett rám, hiszen minden ilyesmiben támogat engem és rám bízza a döntést, aztán a tesót is tájékoztattam, hogy a húga most fog először emberkaját enni, figyeljen, ha akar. És párom anyukájának ölében kóstolgatta első répuskáját. Olyan természetesen jött ez az egész, hogy már ekkor megbizonyosodtam, hogy ez a mi utunk. 

A türelem nagyon fontos a BLW-nél és az, hogy bízzunk meg a babánkban, hagyjuk, hogy a saját tempójában fedezze fel a dolgokat. Ne essünk pánikba, ha nem eszik “mennyiségeket”, hiszen ha továbbra is jól gyarapszik, nem lehet gond, valamint egy éves koráig a fő táplálék amúgy is az anyatej.

Eleinte nem nagyon érdekelte a kaja Lizit, nem is erőltettem. Néha, amikor ebédeltem, az ölembe vettem és adtam neki is az ételemből valamit a kezébe, amin elnyammoghatott, megfigyelhette. Aztán egyre jobban kezdte kóstolgatni a dolgokat. Elérakok többféle ételt, nézegeti, szájába veszi, kóstolgatja. Olyan jó látni, hogy napról napra halad a saját tempójában. Lujzinál is nagyon akartam, hogy a hozzátáplálás igény szerint működjön, adtam egy kanalat az ő kezébe is, miközben én is kanalaztam a szájába. De rá kellett jönnöm, hogy ez egy teljesen más módszer, ott az ételeket pépesítve kapja a gyerek, amelyek elvesztik a saját színűket és formájukat, és a szülő meg beleteszi a szájába. Egyszer beijesztett a védőnő, hogy Lujzi nem hízik olyan jól, mint kéne, próbálkozzak jobban a hozzátáplálással, erre első gyerekesként kétségbe estem, és hazaérve repülőt és vonatot imitálva csaltam bele a gyerek szájába a kaját. Háthasonlított ez normális emberi étkezésre? Nem. És közben iszonyú bűntudatom is volt, hogy megtömtem a saját gyerekemet.

Na, a BLW-nél ez teljesen máshogy van. öröm látni, ahogyan az ételekkel ismerkedik Lizi.

Ja, és még egy fontos dolog: NINCS TÁBLÁZAT!!! Huhh, de jó, ezen sem kell stresszelni! Anno Belgiumban sem vették/vettem ezt olyan szigorúan, mint az itthoni táblázatok, de BLW-nél semmi korlát nincs. Ja, de: mézet, füstölt termékeket, cukrot és magvakat egyben 1 éves korig kerülni kell. Kb. ennyi.

Ja, és nem, nem fulladásveszélyesebb, mint a pürés hozzátáplálás. Azt mondják, sokkal veszélyesebb tud lenni, mikor a hónapok alatt pürét kapó gyerek egyszer csak darabos ételt kap, hiszen ahhoz van hozzászokva, hogy mikor kaját kap a szájába, rágás nélkül nyel. Persze azért én is paráztam az elején, de látom, milyen ügyesen csinálja Lizus.

A BLW nem minden családba beilleszthető, nem mindenkinek való. Viszont aki igény szerint táplálja anyatejjel vagy tápszerrel a babáját, azt csak bátorítani tudom, hogy kezdjen bele. Mi még csak az elején járunk, de már most nagyon élvezem és izgatott vagyok a folytatás miatt.

Szerző: HorvathHelga

Comments are closed.